Sziasztok!
Azt hiszem mar folosleges is felhivnom a figyelmet az utolso bejegyzes ota eltetl idore, szanom, banom, de nem volt idom/ erkezesem irni.
Igertem ugyan meg egy bejegyzest kintrol is, de most potolok mindent:
Juni 3-an irtam utoljara, akkor kezdodott csak igazan a nyar Californiaban, gyerekeknek lassan lecsengett minden extra program, aztan a sulinak is vege lett. Ezzel egy idoben nekem "be kellett fagyasztanom" az edzeseket, mert kiszamithatatlan lett a beosztasom, ami ugyan nem jelentett sokkal tobb munkat, csak eppen ot perccel elore tudtam csak mindig, hogy merre leszunk, mit csinalunk, kellek e vagy nem. Nem volt olyan veszes, csak mostanra mar booorzalmasan hianyzik a mozgas ugy altalaban, a verekedes foleg, a barataimrol nem is beszelve. Ezt leszamitva az utolso het ami mar csak "logas" volt Californiaban, nagyon szuper volt, gyerekek sokat voltak a barataikkal, Malibu, tengerpart, medence, pihenes volt a program. Aztan 24-en repultunk este 9kor Munchenbe.
Az utolso nap, amit meg ott toltottunk, kicsit nyogvenyelos volt, en mar nagyon indultam volna, de csak delutan 5kor jott ertunk a repteri fuvar, ugyhogy meg valahogy le kellett kotni a gyerkocoket, a pakolast befejezni, hazat nagyjabol rende rakni, stb. Vegre valahara utra keltunk anyukaval es a gyerekekkel, apukanak ugyanis maradnia kellett dolgozni. Remenykedtem benne, hogy atalszom a repulest, ami persze nem sikerult, szoval szornyu faradtan ertem Nemetorszagba, de legalabb a gyerekek kipihentek voltak, bar persze iszonyu izgatottak, hogy vegre itthon vannak.
Itteni ido szerint juni 25-en, este fel hatkor ertunk ide. A repteren vart rank a csalad par baratja, de csak egy gyors vacsi erejeig, aztan felvettunk a berelt autot, es ismet utra keltunk, Salzburg melle, ahol a host csaladom haza van. Mikor ide ertunk sem volt pihi, a gyerekeket ebren kellett tartani hajnali 1ig, hogy konnyebben atalljanak az itteni idore. Ez nekem is sokat segitett masnap, bar akkor ugy ereztem, igazi kinzas!
Innentol kezdve ket hetet tolottunk itt, ami nagyon gyorsan elment, mert nekem meg minden ujdonsagnak szamit, es mindig volt is mit csinalni, nem unatkoztunk egy percet sem. A host anyukam huga nagyon kozel lakik, szoval rengeteg idot toltottunk az o csaladjukkal, a gyerekek nagyon elveztek, hogy vegre az uncsitesokkal lehetnek. Veluk megyunk Long Island-re is augusztusban.
Ket het utan ismet utnak indultunk, en haza Babolnara, anyuka a szornyecskekkel rokonlatogato korutra Nemeto.-ban. Csak ropke ket napot toltottem otthon "sajnos", ismet repulore kellett ulnom, es harom csudiszupi napot toltottem Parizsban a tesoimmal. Rengeteg gyaloglas, napsutes, varosnezes, moka-kacagas; kepzelhetitek! :) Aztan vissza ket napra Babolnara, ami mar nyugisann volt, de azert nem unatkoztam, probaltam ugy beosztani az ertekes idot, hogy kesobb ne banjam, hogy valakit nem lattam, valamit nem csinaltam otthon.
Azert azt meg kell emlitenem: borzaszto furcsa erzes volt otthon lenni. Az egesz olyan, mint egy idoutazas. Olyan, mintha mikor elmentem, valaki benyomta a pillanatmegallito gombot, es most ujra lejatszason van a lemez. Szinte semmi/senki nem valtozott semmit. A varos, az utca, a haz, a szobam, az emberek. Egy kicsit tartottam tole, ha emlekeztek, hogy majd, ha otthon leszek, nem akarok majd vissza jonni...hat ettol nem kell felni. Komolyan, akarmilyen hihetetlen erzes is otthon lenni, megolelni a csaladtagjaimat, amikor csak kedvem tartja, felhivni a barataimat, es azt mondani, hogy 5 perc es ott vagyok, mindez valahogy...nem is tudom, hogy mondjam, hogyan magyarazzam meg ezt az erzest. Olyan, mintha ez mind "a regi eletem" lenne, ahova eszmeletlen jo vissza menni, de azert nagyon jo, es megnyugtato az is, hogy nem kell ott maradnom, hanem visszaterhetek "az uj eletemhez", ami csak az enyem. Mindegy, akarhogy probalom is korbe irni, azt hiszem ezt csak az erti, aki atelt mar ilyesmit.
Szoval, miota vissza jottem, egy hetet Munchenben toltottunk a csaladdal, ugyanis ott is nagyon sok baratjuk van, es igy egyszerubb volt mindenkivel talalkozniuk. Ma este jottunk vissza apukaval, aki idokozben megerkezett Californiabol, es a ket kicsivel Salzburg melle, anyuka holnap jon csak, a nagylany pedig csak vasarnap, ugyanis a baratnoivel tolti a hetveget. Hetfon ismet magyarorszag, ezuttal ket het megszakitas nelkul! Hacsak en meg nem szakadok kozben a nagy rohangalasban, lanybucsuztatasban, es persze nem utolso sorban a noverem eskuvojeben! (csak viccelek, mar alig varom!)
Na, most megyek aludni, eleget fecsegtem.
Hamarosan (hahaha) ismet irok!
xoxo ;)
