Sziasztok megint!
Tudom, tudom, ez mar a masodik bejegyzes a heten, igyekszem rovidre fogni, nehogy ram unjatok ;)
A helyzet az, hogy beteljesedett a hetfoi joslatom, mire eszbe kapok, vege a hetnek.
Ez a terkep, amit melleltem csak ugy szorakozasbol van, jo poen latni, hogy mennyi helyen jartam, es remelem egy ev mulva meg sokkal sokkal tobb potty lesz rajta!
Hosszu hetvege var ram, tele pihenessel, smashbookolassal, naplo irassal, olvasassal, talan meg angolozni is fogok! A mostohaim ugyanis elutaznak Vegasba, mert hetfon szunnap lesz, Veteran's day miatt. Engem meg itt hagynak egyedul, aminek elegge orulok :) Nem mintha nem imadnam oket, de azert ertitek. A hosszu hetvege igerete mar elore feltolt energiaval, tegnap este ultra hatekony voltam, takaritas, pakolas, babysitteles, miegyeb, es ma is ugyanazt erzem. Meg a reggeli eso sem rontotta el a kedvem, porgok, mint a motolla. Van egy sanda gyanum, hogy ez az egesz tegnap delutan indult, valami tortent ugyanis suli utan, mikor vezettem hazafele. Szep napsuteses ido volt, de mar nem az a nyari meleg, eppen kiertem a suli kapujan, csak szallingoztak a gondolataim, semmin nem agyaltam tudatosan, es valahogy a jogsim fele terelodtek ezek a gondolatok, meg, hogy milyen jo erzes volt, mikor igazabol eloszor vezettem, a par legelso alkalommal vegig az a csodalatos erzesem volt, hogy iranyitom az autot, es nem tudtam betelni vele. Imadtam a gondolatot, hogy minden tolem fugg, en mukodtetek valami nagyon es nehezet. Aztan jott ugye a traktor meg a markolo es megint az az erzes, hogy en vagyok a fonok :D Szentimentalis, ugyi? Tudom, hogy nagyon hulyen hangzik, de imadtam azt erezni. Akkor. Ott. Es most ez az erzes tolti ki a mindennapjaimat. Iranyitom az eletem, minden ugy van, ahogy en akarom. Igen, megcsinaltam! Itt vagyok! Emlekeztek, mikor ide ertem, az elso par bejegyzesben emlitettem (azt hiszem), hogy olyan erzesem van, mintha nyaralnek, es kivancsi voltam, hogy mi lesz az a pillanat, dolog, szituacio, amikor tenyleg, igazan 100% felfogja az agyam, hogy ez az eletem mostmar, ez hosszutav lesz. Hat ez is megtortent :) Ugy ket, harom hete, vezettem haza, jottem at a kapun Sherwoodba, ahol lakom, es rogton a kapu utan van egy tabla, amin ez all: "Welcome home to beautiful Sherwood, slow down, smell the roses" Es ahogy raneztem a tablara, amit mellett addig is elhajtottam naponta atlag haromszor, most olvastam el eloszor a szoveget. Bada BUMM! Itt fogsz elni meg jo sokaig! Hat ez volt az a bizonyos dolog, ami atforditotta a kapcsolot :) Furcsa, nem, hogy bizonyos dolgok milyen hatassal vannak az emberre? Ilyen egyszeru, hetkoznapi dolgok, mint a vezetes, es egy udvozlo tabla. Semmi extra nincs egyikben sem, nekem megis sokat jelentenek! Ha majd elkoltozom innen, szerintem Sherwood szegeny kozossegenek ossze kell dobnia par dolcsit egy uj tablara, mert ezt magammal viszem ;)
Na mara, meg a hetre is szerintem eleg lesz belolem.
Imadlak benneteket, hianyoztok, millio puszit kuldok!